EXOtic Love
(Chen&Lu Han)

Chapter 3.

A pár napos szünetnek hamar vége lett, de mindvégig tartottátok a frontot az EXOnál. Utolsó nap viszont váratlan dolog történt.
 - Abbahagynátok végre?? – kérdezte felindulva Chen. – Nem tudjátok milyen idegesítő itt nézni, ahogy faljátok egymást, miközben koncentrálnunk kéne! Menjetek szobára basszus! Lu Han neked is lehetne egy kis eszed. – egy kis törölközőt a földhöz vágott és elviharzott a folyosó felé. Lu Han nyelvet nyújtott utána, de te kis lelkiismeret furdalással sóhajtottál.
Felálltál, majd megköszörülted a torkod. Mindenki felétek fordult, a „pasid” pedig nagy levegőt vett és csatlakozott hozzád. Megfogta a kezed, de te elhúztad.
 - Csak annyit szeretnék mondani, hogy… - kezdett bele halkan, de hallatszott, hogy nem akarja tovább mondani. – szóval, hogy mi igazából…nem vagyunk együtt…csak a fanok miatt játszottuk el…sajnálom…tudom, el kellett volna mondani, de tudnunk kellett, hogy elég hiteles-e… - folytatta heves magyarázkodással, hisz ez olyan volt mintha hazudtatok volna.
Chen viszont csak még mérgesebb lett ezek hallatán és kiment a folyosóra az ajtót becsapva. Megijedtél, hogy megutált és utána szaladtál, annak ellenére, hogy Lu Han kérte, hogy maradj.
Becsuktad magad mögött az ajtót és a falnak támaszkodó Chent nézted.
 - Izé…
 - Azt hittem tényleg a kis szende szűzzel vagy… - motyogta halkan, de minden szót tisztán értettél. – Sikerült…átverned….gratulálok… - pár lépést tett feléd és rád nézett. – De mégis örülök…így…az enyém lehetsz… - súgta egyre halkuló, de határozott hangon és még mielőtt feleszmélhettél volna, a falnak nyomott és ajkaidra tapadt. Meglepődtél, de nem ellenkeztél, hisz ezt akartad, így átkaroltad nyakát és közelebb húzva viszonoztad.
 - ________, kérlek hallgass meg, szere… - nyitott be Lu Han és döbbent arccal lefagyott. Elszomorodott, majd becsukta az ajtót és hallottad a cipőkopogásokat, amint elmegy.


 -Szeretlek… - súgta halkan maga elé és az ingjén lévő virágot a földre tette. Ha előbb mondom neki…ha máshogy közelítek hozzá…Aznap…meg kellett volna csókolnom… Most már mindegy… Sóhajtott és magába zuhanva hazament.