In Love With The Devil

(Kai)18+

Chapter 2

Fél óra sem kellett és már készen is álltál a nagy bevásárlásra. Elmerengtél, hogy Joyae mit tervez még a szülinapodra, hiszen ez még édeskevés volt az ő megszokott szervezkedéséhez képest. Az épület előtt álltál, a falnak támaszkodva, mikor egy ismerős hang ütötte meg füleid.
 - ________, beteg vagy? Sose készülsz el ennyi idő alatt. – kuncogott barátnőd, majd végül melléd ért, jobbján egy alacsony, barna hajú fiúval. – Ő itt Baekhyun, emlékszel? – Végigmérted a srácot, nagyjából veled egykorú lehetett, de az arckifejezése jobban illett egy érettebb huszonéveséhez. Persze nem ugrott be azonnal az ismeretség, de pár másodpercnyi gondolkodás után rájöttél, hogy hol találkoztatok. Byun Baekhyun, ő az egyik csapos abban a klubban, ahova Joyae rendszeresen megpróbált elrángatni. Kék angyal bár…a város legnevesebb szórakozóhelye.
 - Most már igen. – hajoltál meg kicsit, hogy kellően üdvözöld, mire csak rád villantotta mosolyát és biccentett.
 - Oké, akkor ne is húzzuk az időt, menjünk, mielőtt besötétedik és bezárnak a boltok. – javasolta barátnőd, majd leintett egy taxit. A hármas fogat lassan beült és az utcákat kémlelve belemerült egy nagyobb beszélgetésbe a sofőr rosszalló tekintete ellenére.
Pár perc alatt megérkeztetek a városközpontba, majd kifizetve a fuvart, elégedetten szívtátok magatokba az életteli (na meg szmogos) levegőt. A járdák tele voltak emberekkel, akik vagy épp haza tartottak vagy az ebédszünetükről igyekeztek vissza a munkájukba, nehogy főnökeik még többet vonjanak le fizetésükből.  Mindenki rohant, de pont ettől volt olyan pörgős az egész hangulata. Igaz már ősz volt, de erősen sütött a nap, fülledtté téve a tömött utcákat, a járművekről nem is beszélve. Egy egyszerű, koptatott farmer volt rajtad, pántos felsővel, de a meleg így is utat talált hozzád, kellően megizzasztva, hogy kényelmetlenül érezd magad. A verejték eszedbe juttatta az álmodat és hiába voltál a barátaiddal, egyszerre intenzívebben tört rád az a furcsa érzés, szinte láttad magad előtt, ahogy a tömeg belassul, a város elhalkul és az emberek közül feltűnik a már oly rég óta kísértő arc…
 - _______, jól vagy? – fogta meg vállad barátnőd, mire azonnal feleszméltél. Az utcák ismét hangosak lettek, az emberek tovább siettek úti céljuk felé és rádöbbentél, hogy ott állsz mereven a járda közepén, Joyae és Baekhyun pedig téged bámul kicsit aggódó arckifejezéssel.
 - Igen, semmi gond csak…elkalandoztam. – ráztad meg a fejed és elindultál a pláza irányába. A másik kettő csak egymásra nézett és megrántották a vállukat, nem értették mi van veled. Tulajdonképpen te se…
Amint a hatalmas épületbe értetek, hála a légkondinak, kicsit szabadabban lélegezhettetek. A sétányok se voltak ilyenkor még zsúfoltak, főleg nem a boltok, így könnyedén nézelődhettetek a kirakatok kínálatai közül anélkül, hogy kerülgetni kellett volna az üvegre tapadó kislányokat.
 - Először is, fehérneműk. – közölte Baekhyun ellentmondást nem tűrően, egy ujját feltartva. Úgy tűnt elég komolyan veszi az egész vásárlás, divat témát. Igaz nem meglepő, hisz rajta is a legújabb divatnak megfelelő tervezői ruhák voltak.
Elirányított egy igen neves márkaboltba, ahol a legolcsóbb darab is húsz ezer wonnál kezdődött. Barátnődre néztél, akinek az arca viszont azt sugallta, hogy teljesen tisztában van a ténnyel, hogy vagyonokat fog rád költeni. Észre sem vetted, de Baekhyun eközben alaposan végigmért és azonnal a kezedbe is nyomott vagy egy tucat melltartó-bugyi szettet.
 - Sipirc próbálni! – rázta meg a kezét, mintha egy legyet akarna elhessegetni. Húztad a szád, de a ruhadarabokat meglátva inkább elképedtél. Mind kirívó színű, csipkés, extra push-up-os darab volt. Remek, minden öreg, perverz tata rád fog nyomulni…
A fülkébe vonulva lassan próbálgatni kezdted őket, de mikor az elsőt felvetted, Baekhyun kihúzta a függönyt, mire te reflexből eltakartad magad.
 - Ya! Mit csinálsz? – kérdezted ijedten és kicsit elpirulva. A fiú csak megforgatta a szemeit és elhúzta a mellkasod takaró kezeid.
 - Ne nyafogj már, a fiúkat szeretem, nem emlékszel? – sóhajtotta, miközben dekoltázsod vizslatta. Persze, hogy emlékeztél, de mindenkit váratlanul érne, ha a barátja csak úgy rárontana fehérnemű-próba közben…nem?
 - Nem jó, túl csicsás. – mondta, majd egy árva szó nélkül visszahúzta a függönyt, jelezve, hogy próbáld a következőt.

Nagyjából két óra reménytelen keresgélés után végre ráakadtatok egy tökéletes darabra. Aztán még egyre, majd még hétre. Baekhyun csak elégedetten mosolygott, mikor behúzta a függönyt és a jókat a kosárba tette.
 - Ennyi elég lesz, felöltözhetsz. – hallottad kintről a hangját, mire fellélegeztél, hisz végre a rendes ruhádban mutatkozhattál barátaid előtt. Hiába volt Baekhyun meleg, a tekintete olyan volt, mintha azonnal fel akarna vele perzselni. Néha, mikor egymás szemébe néztetek, kicsit meg is ijedtél, arra számítottál, hogy majd letámad, de semmi ilyen nem történt. Csak lesett azokkal a mindent tudó és igéző, tökéletesre formált szemeivel.
Miután felvetted ruháidat, a kasszához mentetek és leraktad a boltos elé a nagy kupac fehérneműt. Az árak láttán kikerekedett a szemed, de mielőtt bármit is mondhattál volna, Joyae befogta a szád és készségesen fizetett.
 - Rád fér. – mosolygott.

Immáron hatalmas táskákkal a kezedben kisétáltatok a boltból, de szinte azonnal beleütköztél valakibe. Hátra estél a hirtelen jött ellenállástól és a hideg kőpadlóra ültél. A szatyrok tartalma szerencsére a helyén maradt…kivéve egyet.
 - Jó választás. – kuncogott az illető, majd átnyújtotta a kiesett vörös-fekete, csipkés tangát.
A szégyentől elpirulva elvetted tőle, de nem mertél ránézni, túl kínos volt a helyzet.
 - Sajnálom, egy kicsit elbambultam az előbb. Hadd segítsek. – kért bocsánatot az idegen, majd megfogta a kezed és segített felállni. Leporoltad magad, majd vettél egy nagy levegőt a bocsánatkéréshez, de mikor rápillantottál az ütő is megállt benned. A lábad földbe gyökerezett, átfutott rajtad a hideg és szinte érezted, hogy szemeid bekönnyeznek. Ő volt az…a fiú az álmodból… Össze sem téveszthetted volna, ugyan az az arc, ugyan az a haj, a sötét, mégis vonzó tekintet és a dús ajkai… Mereven bámultad, de nem mertél megmozdulni. Hatalmas, megmagyarázhatatlan félelem kerített hatalmába, és óriási késztetést éreztél, hogy pánikrohamot kapva, sírva rohanj ki az épületből. De nem tetted. Nem, mert ez a végtelenül édes és szemtelenül jóképű srác az ég egy adta világon semmit sem csinált, amivel ezt érdemelné ki. Nem tehet róla, hogy az álmaidban szerepelt…minden éjszaka…egy percet sem habozva, hogy a legelborzasztóbb helyen és módon a magáévá tegyen. Eszedbe jutott minden egyes képkocka: a gyertyák, a kőoltár, a hideg láncok, amit csuklódra szorulnak, ő, ahogy…
 - ________, mi van veled? – zökkentett ki gondolkodásodból ismételten Joyae. Pislogtál párat és az idegennek cseppet sem nevezhető fiúra néztél. Aggódó tekintettel mért végig, nyoma sem volt benne az álombéli szenvedélyes vadállatnak. Kicsit felengedtél, bár egy egészen picit…egy szemerkényit csalódott voltál.
 - Persze…csak figyelmetlen voltam és egy pillanatra meg is szédültem. – mosolyogtál barátnődre, majd a fiúhoz fordultál. – Köszönöm, kedves…

 - Kai. – fejezte be mondatod a srác. – És nem tesz semmit. Ha egy ilyen csinos lányról van szó, nekem megtiszteltetés, ha tehetek érte valamit. – húzta mosolyra tökéletes ajkait, majd a barátnődre nézett.
Elképesztő mosolya láttán még hevesebben kezdett verni a szíved és egyszerre pillangókat éreztél a gyomrodban. Miért? Miért pont nála…?
 - Ha bulira készültök…legalábbis a fehérnemű kinézetéből erre következtetek, akkor azt a boltot ajánlanám. – mutatott maga mögé egy nemrég nyílt üzletre. Még soha nem láttad, de a kirakata alapján egész jó cuccokat árulhattak. – Az egyik barátomé, elmondása szerint a lányok nagyon kedvelik a ruháit.

- Rendben, köszönjük…mit is mondtál, Kai? Köszönjük Kai, akkor mi megyünk is, igaz? – nézett rád Joyae, majd szó nélkül húzni kezdett.
 - K-Köszi… - habogtad, ahogy elmentél mellette és megcsapott parfümének illata. Elmédre sűrű ködfátyol borult, alig hitted el, hogy tényleg megtörtént ez a találkozás. Az a furcsa érzés persze csak azért sem múlt el, továbbra is mardosott belülről.
 - Hűű, ez aztán nem semmi! Látod? Vettünk pár új fehérneműt és máris ragadnak rád a pasik. Gondolj bele, mi lesz, ha megvesszük a ruhát is! – vigyorgott elégedetten barátnőd és Baekhyunra nézett.
 - Szerencsés a csaj, mi? – kérdezte, de a fiú csak szótlanul megrázta a fejét. Nem tetszett neki Kai…nagyon nem. Főleg az, hogy mikor a két lány továbbállt az ajánlott üzlet irányába, egy közeli kirakat üvegének visszatükröződésében tökéletesen rálátott, ahogy az újonnan megismert srác ördögi mosolyra húzza ajkait…